A Magyar Onkológusok Társaságának XXXIV. Kongresszusán elhangzott előadás absztraktja
Maráz András Gábor, Kovács Péter (Országos Onkológiai Intézet, Budapest)
CÉLKITŰZÉS: A kutatás célja pontosabb képet kapni a magyar onkológiai betegek pszichológiai állapotáról, pszichoszociális jellemzőikről, valamint a daganattal való együttélés lelki és testi aspektusairól.
ANYAG ÉS MÓDSZER: A vizsgálat az Országos Onkológiai Intézetben alkalmazott onkopszichológiai szűrőcsomagok adatait dolgozza fel. A retrospektív vizsgálat során 893 daganatos beteg pszichológiai kérdőíves adatai kerültek összesítésre (559 nő, 334 férfi). A vizsgálat során felvételre került a Beck Depresszió Kérdőív (BDI), a Spielberger- féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI), valamint a Caldwell-féle Társas Támogatás Kérdőív. A kapott eredmények az aktív onkológiai ellátás jellemző onkomedikális kezeléseivel (kemoterápia, adjuváns terápia, sugárterápia, sebészi beavatkozások) összefüggően kerültek összehasonlításra.
EREDMÉNYEK: A kutatás során kapcsolat mutatható ki a társas támogatottság és a betegek szorongás- (r=−0,241 p<0,00), illetve depressziópontszámai között (r=−0,209 p<0,001). A korreláció negatív: minél kiterjedtebb kapcsolati hálója van a betegnek, annál kevésbé jellemző rájuk a szorongás és a klinikai szintű depresszió. A kutatás további eredménye, hogy a különböző onkoterápiával kezelt betegek szorongás (F(3,882)=7,82, p<0,001); (F(3,879)=9,13, p<0,001) és depresszióértékei között (F(3,886)=40,87, p<0,001) szignifikáns különbség van. A legmagasabb szorongásértékkel jellemezhető csoport a kemoterápiás alminta volt (STAI I átlag: 44,96 szórás: 12,70; STAI II átlag: 45,57 szórás: 10,58), míg a sebészeti beavatkozáson átesők csoportja rendelkezett a legmagasabb depressziómutatókkal (átlag: 12,92, szórás: 9,26).
MEGBESZÉLÉS: Kutatásunk alapján a társas támogatás protektív tényezőt jelent, hiszen moderáló hatással bír a szorongás és depresszió megjelenését és mértékét illetően. A különböző kezelési típusok sajátos mellékhatásokkal és kihívásokkal állítják szembe a betegeket. A kemoterápia során a betegek nagy mértékű szorongást mutatnak, a sebészeti beavatkozás pedig hozzájárulhat a betegek depressziójának kialakulásához vagy súlyosbodásához. A sugárterápiával kezelt betegek depresszió- és szorongásértékei szintén nagyobbak, mint a sine morbo populáció átlaga. E tényezők figyelembevétele az onkomedikális ellátás során segítséget nyújthat a betegek testi és lelki egészségének javításában.
Magyar Onkológia / 2021 / Vol 65 / Nr 5 / pp 39-39
