Érdemes megismernünk, vagy minél többet tudnunk a mikrobiomról, a dysbiosisról, a tudományosan igazolt táplálkozási elvekről egészség és betegség idején egyaránt.
Az emberi mikrobiom, a testben élő komplex, reziliens ökoszisztéma, egészségünk alapja.
Más szavakkal a mikrobiom az emberi testben velünk élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer. Ez az újonnan felfedezett szerv döntő hatással van az emberek egészségére.
A bélnyálkahártya születéskor steril. A születést követően a szoptatás révén, a tárgyak szájba vételével, a belégzések során folyamatosan épül fel a normál flóra.
A belekben élő mikróbák működési zavara kapcsolatba hozható autoimmun betegségekkel, mint a cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás, izomsorvadás, sclerosis multiplex, fibromyalgia, krónikus fáradság szindróma, pajzsmirigy működési zavar, gyulladásos bélbetegségek, áteresztő bél szindróma, elhízás, szívbetegségek, bizonyos bőrbetegségek, arcüreggyulladás, allergiák, migrén és talán a rákbetegség néhány fajtája (pl. vékonybélrák, vastagbélrák, végbélrák).
Mivel a testünkben lévő mikróbák befolyásolhatják a neurotranszmitterek (ingerület átvívó anyagok) termelését, ezen mechanizmusok megértésével közelebbjuthatunk a skizofrénia, a depresszió, a bipoláris zavar, az autizmus, az emlékezetizavarok, a Parkinson-kór, a hiperaktivitás, és más neurokémiai egyensúly zavarok gyógyításához.
A mikrobiom működése kölcsönhatásban van az immunrendszer működésével is.
A szóba jövő mikróbák nagy része nem okoz betegséget, csak ha túlságosan elszaporodik, valójában harmóniában és szimbiózisban él gazdaszervezetével.
Ezek a mikroorganizmusok az egészséges homeosztatikus egyensúly fontos epigenetikai elemét jelentik. Különféle betegségek esetén a patomechanizmus lényeges része ennek az egyensúlynak a megbomlása (diszbiózis). Napjainkban egyre több kutatás számol be a mikrobiom jelentőségéről egészségben és betegségben egyaránt, bár legtöbbször nem tisztázott még, hogy okról vagy következményről van-e szó. A mikrobiom biológiai jelentőségét felismerve elkerülhetetlen az elterjedt antibiotikum-használat alapvető átértékelése.
Megfelelő táplálkozással és életmóddal tehetünk a legtöbbet bélflóránk egészségesen tartása érdekében, és genetikai adottságaink is fontosak eszempontból.
https://the.interconnectedseries.com/own/
Elkerülendők: fehér búzaliszt, cukor, tejtermékek, nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (ha lehetséges), antibiotikumok (ha lehetséges)
rostban gazdag élelmiszerek: zöldség (pl. brokkoli, zeller, cékla,fehérrépa, káposzta, fokhagyma, karfiol, paradicsom, póréhagyma, retek, répa,retek, zöldbab, kelbimbó, articsóka), gyümölcs (pl. áfonya, citrom,eper, gépfrut, málna, barack, szeder, szőlő, alma szilva), teljes kiőrlésű gabonák (zabkorpa, útifűmaghéj, cukormentes műzli, lenmag, stb.)és még kurkuma, gyömbér, kvercetin, teljes kiőrlésű liszt, étkezési búzakorpa, tönkölybúzaliszt, rozsliszt,zabliszt, maglisztek
Ajánlott fermentált (erjesztett) élelmiszerek: savanyú káposzta(házi készítésű, vagy bio), kovászos kenyér, kimcsi, miso, kombucha. Fontos,hogy a szervezetnek szüksége van egy kis időre, hogy a fermentált élelmiszereket jól megeméssze, tehát hagyjunk időt erre.
