A túlzott alkoholfogyasztás is növeli a rákbetegség kialakulásának kockázatát

Német kutatók európai országokbóll származó adatokat elemezve úgy találták, hogy bizonyos ráktípusok kialakulása az esetek jelentős részében alkoholfogyasztásra vezethető vissza.

Például a 2008-ban Nagy-Britanniában regisztrált 304 ezer rákos eset közül 13 ezret a túlzott mennyiségű alkohol okozott. Az alkohol lebontása során olyan anyag keletkezik a szervezetben, amely károsíthatja a DNS-t, így hozzájárulhat a rák kialakulásához. Egy adag ital 12 gramm alkoholt tartalmaz, ami 125 milliliter (1,25 deciliter) bornak vagy egy pohár sörnek (3 dl) felel meg.

Az Egészségügyi Világszervezet  részeként tevékenykedő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) szerint igazolt kapcsolat van az alkoholfogyasztás és a máj-, mell- és a bélrák, valamint a fej és a nyak daganatai között.

A tanulmányhoz összesen 364 ezer férfi és nő adatait elemezték. A vizsgálatba bevont emberek életkora 35 és 70 év között volt.

A kutatók számításai szerint 2008-ban a férfiaknál 57 600 daganatos esethez járult hozzá az alkoholfogyasztás. Az esetek felénél napi kettőnél több adag italt fogyasztottak a férfiak. A nőknél a becslések szerint 21 500 rákos esetet vezethető vissza az alkoholra. Az ebbe a körbe tartozók 80 százaléka napi egy adagnál több alkoholt ivott.

Bővebben: http://index.hu/tudomany/2011/04/08/a_tulzott_alkoholfogyasztas_noveli_a_rakkockazatot/

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail

Haldokló beteget ápolni embert próbáló feladat

A gyógyíthatatlan, vagy rossz kórjóslatú betegek felvilágosítása, ellátása címmel oktatja az egészségügyi szakdolgozókat dr. Domján Andrea jogász, vezető ápoló a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum egészségügyi szakdolgozóknak szervezett OKJ-s képzésein.

Talán az egyik legfontosabb etikai kérdés a gyógyíthatatlan, haldokló betegek gondozása. Ez minden szakdolgozót érint, mint a születés, a halál is az élet szükségszerű velejárója – mondta dr. Domján Andrea, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Reumatológia Tanszék vezető ápolója. – A beteg gondozása során tisztában kell lennünk, tudja-e a vagy nem a beteg, hogy gyógyíthatatlan? Vannak, akik tudják és a vallás felé fordulnak. Nekik lelki vezetőt kell biztosítani s nem szabad tőlük elvenni a túlvilágban való hitet. Mások nem tudnak betegségükről és nem is akarnak tudni. Velük szemben a jótékony (kegyes) hazugságot érdemes alkalmazni. Már Hippokratész is élt ezzel, így nem vette el a beteg gyógyulásba vetett reményét, és nem is ártott vele. Ugyanis a remény elvesztése mély depresszióhoz, esetleges öngyilkossághoz vezethet. Az ápoló feladata, hogy megnyugtassa a beteget s a jövőbe tekintsen vele együtt.

Bővebben: http://elitmed.hu/ilam/interjuk/haldoklo_beteget_apolni_embert_probalo_feladat_7280/

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail

A marihuána gátolja az immunrendszer működését

Egy immunológusokból álló nemzetközi kutatócsoport tanulmányozta a marihuána hatásait. Megállapították, hogy e kábítószer fogyasztása akadályozza a szervezet immunfunkcióit. A marihuána összetevőinek hatására beindul azoknak a speciális sejteknek a működése, melyek elősegítik a rákos daganatok növekedését. A kutatási beszámoló az European Journal of Immunologyban jelent meg. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a marihuána-használók könnyebben elkapják a fertőzéseket, és hajlamosabbak bizonyos típusú rákos megbetegedésekre.

A kutatócsoportot Dr. Prakash Nagarkatti, az University of South Carolina kutatója vezette. Elsősorban a marihuánában (cannabisban) fellelhető összetevőket, az úgynevezett kannabinoidokat vizsgálta, köztük a THC-t (delta-9 tetahydrocannabinol), amelyet már orvosi célra is felhasználnak, mint fájdalomcsillapítót.

“A marihuána, – az egyik leggyakrabban használt kábítószer a világon-, elnyomja az immunfunkciókat, s ennek következtében a marihuána fogyasztók fogékonyabbak a fertőzésekre és egyes rákos megbetegedések kialakulására,” mondta Dr. Nagarkatti. “Úgy véljük, hogy a kulcs ahhoz, hogy ennek az immunrendszer működését gátló folyamatnak a működését megértsük, egy egyedülálló sajátosságokkal rendelkező immunsejt szerepének felismerése, amelynek létét csak nemrég bizonyították az immunológusok: ez az úgynevezett myeloid eredetű szupresszor sejt, az MDSCs.”

Míg a legtöbb immunsejt küzd a különböző fertőzések és a rák ellen, az MDSCs aktívan elnyomja az immunrendszer működését. Ismeretes fokozott jelenléte a rákos betegek sejtjeiben, és úgy vélik, hogy MDSCs gátolja a rák ellenes terápia hatékonyságát, és ténylegesen elősegíti a rákos daganat növekedését.

Dr. Nagarkatti és munkatársai bebizonyították, hogy a kannabinoid receptorok aktiválásával a kannabinoidok nagy számú MDSCs működését aktiválják. Ez a kutatás első alkalommal tárja fel, hogy a marihuána kannabinoidok elnyomják az immunrendszert az MDSCs sejtek aktiválásán keresztül. “A MDSCs viselkedése úgy tűnik egyedülálló és fontos. E sejtek működését és szaporodását elindíthatja bizonyos növekedési faktorok nem megfelelő termelése, melyet a rákos sejtek produkálnak vagy más vegyi anyagok, mint például a kannabinoidok.”

Egy korábbi vizsgálat, melyet Dr. Christian Vosshenrich végzett a párizsi Pasteur Intézetben, kimutatta, hogy amikor a rákos sejtek növekednek, akkor interleukin-1 (IL-1β) molekulát termelnek, ami szintén kiváltja az MDSCs sejtek aktivitását. A tanulmány megállapítja, hogy az MDSCs, amely a rák növekedése során keletkezik, gyengíti az immunrendszer képességét a rákos sejtek elpusztítására. ”A marihuánában található kannabinoidok kétélű kardként kerültek elénk,” következtet dr. Nagarkatti. “Egyrészt, mivel ezek immunszuppresszív jellegűek, fokozzák a hajlamot a rák kialakulásra és a fertőzések elkapására. Másrészt további kutatások eredményeként ezek a vegyületek lehetőséget biztosíthatnak számos olyan klinikai tünet kezelésére, melyeknél az immunválasz elnyomása valójában előnyös.”
Forrás: elitmed.hu, Kolin Péter, és www.tricitypsychology.com

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail

Integratív medicina konzultációs egység nyílt a NIH klinikai központjában

Az amerikai természetgyógyászati központ (NCCAM) úgynevezett integratív medicina egységet alakított ki a National Institutes of Health (NIH) klinikai központjában, ami a világ legnagyobb kutató kórháza.
Ennek a klinikai együttműködésnek és kutatásnak az a célja, hogy minél többet megtudjanak a szakemberek arról a fontos kérdésről, hogy a természetgyógyászati szerek és módszerek hogyan hatnak daganatos betegeknél az alkalmazott onkoterápia folyamán, és milyen kedvező, vagy kedvezőtlen interakciókra kell számítani.

A kérdés azért nagy gyakorlati jelentőségű, mert a statisztikák alapján ismert, hogy az amerikai lakosság több mint 1/3-a használ valamilyen természetgyógyászati szert, vagy résztvesz valamilyen beavatkozásban. Ugyanakkor ezeknek az embereknek kevesebb, mint 1/3-a tájékoztatja kezelőorvosát a megvásárolt, bevett természetgyógyászati szerekről, módszerekről.

A NIH kutatásban önkéntes betegek vesznek részt, és minden ellátást megkapnak, amire szükségük van. Az integratív medicina konzultációs egységének P. J. Mansky klinikai onkológus a vezetője. Ő elismert szakértője a természetgyógyászatnak is, valamint posztgraduális képzésben részesült a New York-i Sloan-Kettering Rákközpontban immun-genetikából. Ezen az új területen a természetgyógyászati szerek és módszerek értékelése, kutatása és oktatása az egyik fő feladata. A természetgyógyászati módszerek nem újak a NIH klinikai központjában. Már korábban is alkalmazták a következőket: hipnózis, vezetett vizualizáció, masszázs, gógytorna, akupunktura, tai chi. A gyógyszerészeti részleg gyógynövényeket biztosított a betegek számára. A kutatás központjában tehát az van, hogy minél többet megtudjanak arról, hogy az onkoterápia és a természetgyógyászati szerek között milyen interakciók alakulnak ki.

Bővebben: http://nccam.nih.gov/news/2007/051407.htm

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail

Oázis szoba a Christie Kórházban

A Cancerworld legutóbbi számában tudósítás jelent meg a manchesteri Christie Kórházban kialakított Oázisról. A 12-25 év közötti daganatos betegek, testvéreik és barátaik számára kialakított helyiségben, – ami távol esik az osztálytól, de a kórház területén van, – számos fontos dolog megtalálható és használható.

A fotón látható, hogy TV, videó, Internet eléréssel rendelkez? laptopok, asztali foci, könyvek, újságok, kreatív alkotások létrehozásához szükséges kellékek, társasjátékok állnak a teenagerek rendelkezésére. A hangulatos kis sarok-részben teázni is lehet.

A franciául tudó fiatalok meglátogathatják az els?, számukra kialakított honlapot, amely a serdül?korú daganatos betegek gyakori izoláltságát akarja oldani. Címe: www.jeunes-solidarite-cancer.org.

 

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail

A rendszeres testmozgás csökkenti az emlőrák kialakulásának kockázatát

Az Archives of Internal Medicine 2007. februári számában arról olvashatunk, hogy több évtizedet áttekintő, 100 ezernél több nő speciális adatait áttekintve bizonyos, hogy a heti 5 alkalommal, 50-60 percben végzett rekreációs mozgás nagymértékben, bizonyítottan csökkenti az emlőrák kialakulásának kockázatát.
Ebben a kedvező hatásban pozitív lelki, és biológiai mechanizmusok (hormonműködés, metabolizmus, immun funkciók) egyaránt szerepet játszanak.
A 100 ezer amerikai nő 5 évtizedére visszatekintő (20-tól 79 éves korig nézték az adatokat) mozgásos aktivitásai közül a leggyakoribbak: gyaloglás, golf, kosárlabda, röplabda, úszás, futás.
Tehát a heti 5 alkalommal, alkalmanként 50-60 percig végzett mozgás bizonyítottan csökkenti az emlőrák bármely típusának kialakulását. A tanulmány írói azt üzenik: sohasem késő elkezdeni a rendszeres, rekreációs mozgást!

Bővebben: Arch Intern Med 2007:167:408-415

A tartalomfelelős megjegyzése: a sikeresen túlélő daganatos betegek számára is fokozottan ajánlott a rendszeres testmozgás, ami fontosabb számos kutató szerint a visszaesés megelőzésében, mint a diéta.

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail

A nem jól szervezett onkológiai hálózat következményei Szerbiában és Svájcban

A tanulmány azzal kezd?dik, hogy a rosszindulatú daganatos betegségben szenved?knek az az érdekük, hogy jól felszerelt, nagy onkológiai centrumokban gyakorlott multidiszciplináris kezel?csoport vizsgálja és kezelje (sebészet, kemo-, és sugárterápia, stb.) ?ket. A kisebb onkológiai centrumok szakemberei kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, hiszen kevesebb beteg kezelését láthatják el.

                                             Vesna Kesic, a szerbiai Onkológiai N?gyógyászati Társaság elnökn?je arra hívta fel a figyelmet, hogy a rosszul szervezett onkológiai ellátás kárát a betegek szenvedik el a felesleges gyötr?désekkel és az elkerülhet? halálozással. Szerbiában két nemzeti rák-központ van, 3 regionális központ is m?ködik, és 28 járóbeteg-ellátó rendelés foglalkozik daganatos betegekkel. Mindezek ellenére a betegek kezelésének többségét nem az onkológiai központokban kezdik el! Egy nemrégen elkészített kutatás alapján a n?gyógyászati daganatos betegeket 223 sebész operálta meg 43 különböz? kórházban! Ez azt jelenti, hogy egy sebész évente átlagosan mindössze 7 daganatos beteget operál. M?tét után az esetek közel 50%-ban a sebész a kezelést multidiszciplináris onko-team-el nem beszélte meg. Bár Szerbiában létezik klinikai útmutatás a n?gyógyászati onkológiai centrumok számára, az esetek 1/3-ban nem tartják be.

                                                                                                                        Svájc, ez a gazdag ország, szintén szenved a fragmentált ellátás következményeit?l, els?sorban a betegek. A svájci kórházak nagyon jól felszereltek, a szakemberek sokan vannak és jól képzettek. A f? probléma, hogy túl sok kórház túl sokat akar végrehajtani a daganatos betegek ellátásában, és a légkör kifejezetten verseng?. Pl. 300.000 lakosú Ticino kantonban 4 közkórház és 3 magánkórház van, melyek évente pl. 240 újonnan diagnosztizált eml?rákos beteget látnak el. 2005-ben 160 n?beteget kezeltek az állami ellátásban 21 n?gyógyász közrem?ködésével. Ez azt jelenti, hogy közülük 8 sebész 2 m?tétet végez évente, csak 1 sebész végez több, mint 30 eml?m?tétet évente.                A pazarlás a m?szeres ellátottságban is kimutatható. Ticino-ban 3 CT m?ködik, néhány kilométeres távolságban egymástól. Svájcban is a biztosított betegek fizetik meg a rosszul szervezett onkológiai ellátás fölösleges terheit.

                                                           Az egy személyre jutó egészségügyi költség Svájcban tízszer több, mint Szerbiában, és 50%-al magasabb, mint Svédországban. Mégis Svédországban a daganatos betegek sikeres túlélése n?k esetében hosszabb id?tartamú, a férfiaké ugyanolyan, mint Svájcban!

Forrás: CancerWorld – Education, knowldge through people and facts                   Number17, March-April 2007 Published by European School of Oncology                                                                                                                     On-line: www.cancerworld.org

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail

"A test, a lélek és a daganat" c. könyv olvasható az elektronikus könyvtárban

Tájékoztatom a honlap látogatóit, hogy ez az 1999-ben megjelent, de ma is érvényes tájékoztatást nyújtó könyv az onkopszichológiáról olvasható az Elektronikus Könyvtárban:

http://mek.oszk.hu/02000/02011/02011.htm

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail

Gyermekkori daganatos betegséget sikerrel túlélők munkavállalása

Forrás: Adult survivors of childhood cancer and unemployment: a metaanalysis. AGEM de Boer, JHAM Verbeek, FJH van Dijk. Cancer, published online 22 May, doi: 10.1002/cncr.21974

 

A tanulmány alapján azok az amerikai feln?ttek, akik sikeresen meggyógyultak gyermekkori daganatos betegségükb?l, kétszeres eséllyel jellemezhet?k a munkanélküliségre az egészséges lakossághoz viszonyítva.

A kutatás szerint számításba kell venni, hogy melyik testrészen fordult el? a daganatos betegség, melyik nemhez tartozik az adott beteg, és milyen életkorú. Minél fiatalabb korban betegedett meg egy leánygyermek, annál rosszabbak a munkanélküliségi mutatóik Amerikában.

A kutatást Amszterdamban végezték el, 40 tanulmány eredményeit vetették össze. A munkanélküliség ötszörös a gyermekkorban kialakult központi idegrendszeri daganatos betegek esetében feln?ttkorban (agydaganat). A volt hematológiai betegek munkanélküliség kockázata magasabbn de a tényleges munkanélkülisége körülbelül olyan, mint az átlag lakosságé. Egyéb daganatos betegségben szenved?knél nem volt szignifikáns eltérés.

Az is számít, hogy ki hol él. Az európai emberekhez képest az amerikaiaknak háromszor nagyobb a munkanélkülisége a vizsgált populációban.

Azért is fontos ez a tanulmány, mert napjainkban már nagyon jók a gyógyulási esélyek a daganatos beteg gyermekek köreiben. 10 gyermekkorú daganatos beteg közül 7 lesz sikeres túlél?, és egyre többen gyógyulnak meg! Az életmin?ség kérdése is egyre nagyobb jelent?ség?. Küzdenünk kell a szöv?dmények, kísér?betegségek kialakulása, fentmaradása ellen. A következ?k a leggyakoribb problémák: szívbetegség, hormonális tünetek, medd?ség, krónikus fáradtság és depresszió. Ha ezek közül a panaszok közül akár egy is krónikussá válik, befolyásolhatja a gyermekkorú beteg személyiségfejl?dését, jól-létét egyaránt. Az, hogy valaki tanul, és  azután dolgozni tud, az önértékelés és a megelégedettség egyik fontos tényez?jét jelenti.

A tanulmány szerz?i szerint különös gondot kell forditani a gyermekkori daganatos betegséget sikeresen túlél?k munkával kapcsolatos lehet?ségeire is, különösen figyelni kell a sérülékenyebb személyekre és családokra. A támogatás növeli az érintettek életmin?ségét is.

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail