Légy jelen! Életekbe kerülhet a késve kezdett onkológiai kezelés

2013.06.18.
Világgazdaság Online

Évekkel ezelőtt hozzákezdhettek volna, de csak az idén írták ki az onkológiai centrumok
fejlesztési pályázatát. A késlekedés is közrejátszik abban, évente több ezer esetben késve
kezdődik meg a kezelés.
Borúsan látja a hazai rákgyógyítás helyzetét a lakosság. A CIG Pannónia Életbiztosító felmérése szerint a magyarok fele szerint akár 2-3 hónap is eltelhet a diagnózis megállapításától, mire a daganatos beteg
kezelését megkezdik, holott a daganatos betegségeknél a terápiák hatékonysága szempontjából az a legfontosabb, hogy a rosszindulatú elváltozásokat minél korábbi stádiumban ismerjék fel.

Az Országos Onkológiai Intézet igazgatója szerint csak szélsőséges esetekben fordulhat elő, hogy a
diagnosztizált rákbeteg kezelése két-három hónap múlva kezdődik meg. „Nálunk maximum két héten
belül diagnózishoz jut a beteg, és onnantól kezdve két-három héten belül megkezdődik a kezelése” –
mondja Kásler Miklós, hozzátéve, hogy ennek az az  ára, hogy az intézet két műszakban dolgozik, így
gyakorlatilag nincs várólista.
A professzor sem tagadja ugyanakkor, hogy ez nem mindenütt van így az országban. Ennek sok oka
van. Az egyik, hogy bár az egyes betegségek kezelésének protokollja kimondja, ha az adott intézményben nincsenek meg a beteg teljes körű gyógyításához szükséges feltételek, akkor a pácienst
el kell küldeni oda, ahol ez rendelkezésre áll, ez a valóságban nem így van. Ehelyett az egyik kórházban
megcsinálják a CT-t, majd elküldik a beteget máshová molekuláris patológiára, egy harmadik helyen
elvégzik a PET-CT vizsgálatot, majd megoperálják, és egy negyedik helyen besugarazzák. Az összes
szükséges vizsgálat elvégzése akkor is időbe telik, ha egy helyen végzik el azokat, így pedig még több
időt veszít a beteg. Különösen, hogy számos intézmény küzd szakemberhiánnyal, különösen a
sugárterápiában és a molekuláris patológiában – mondja Kásler Miklós.
Ezért is fontos az onkológiai ellátás centralizálása. Mint a professzortól megtudtuk, a szakma 2004
decemberében készítette el a legelső konkrét javaslatát az onkológiai hálózat kialakítására, ám azon túl,
hogy azt évente átíratták velük, nem történt semmi.
Csaknem tízéves késedelemmel, idén januárban írták ki a tízmilliárd forintos összköltségvetésű uniós
pályázatot az onkológia centrumok fejlesztésére, így Szegeden, Pécsett, Debrecenben és
Szombathelyen a már meglévő onkológiai és sugárterápiás tanszékek valódi centrumokká alakulhatnak.
Az országos intézet és a regionális centrumok mellett minden megyei kórházban van egy klinikai
onkológiai osztály, ezek egy részében a sugárterápia szintén elérhető. Ezek közül tíz vidéki, sugárterápiával is rendelkező onkológiai osztály pályázhatja meg onkológiai eszközparkjának cseréjét a meghívásos kiíráson.

A fejlesztések nyomán bizonyosan hamarabb jutnak majd a betegek pontos diagnózishoz, és jelentősen
rövidülhet az idő a kezelés megkezdéséig is – bizakodik a professzor, aki kérdésünkre úgy fogalmazott:
„napnál is világosabb”, hogy az onkológiai hálózat fejlesztésének elhúzódása miatt évente több ezer
esetben késve születik meg a diagnózis, illetve kezdődik meg a kezelés.
Lépések sora
A most kezdődő fejlesztéseken kívül két konzorciális projekt is megvalósítás alatt áll. A közép-dunántúli régióban új regionális centrum épül veszprémi központtal, a másik az észak-magyarországi régió onkológiai ellátásának fejlesztését szolgálja miskolci központtal, itt már működő centrum továbbfejlesztése folyik. A két projektre összesen 4 milliárd forint EU-forrást ítéltek meg. Az Országos Onkológiai Intézetben az elmúlt években hatmilliárd forintból új ambulanciákat, műtőket alakítottak ki, és több új eszközt is vásároltak.  A fővárosban az Uzsoki Utcaiai Kórházban – itt működik a Fővárosi Onkoradiológiai Központ – szintén megújul az onkológia.

 

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.