Légy jelen! A megelőző célzatú emlőeltávolítás szükségességének eldöntése összetett probléma

Konopás Noémi
Forrás: MNO
2013. május 19., 18:30

„Megalapozatlanul és indokolatlanul nagy médiafigyelmet kapott Angelina Jolie levele, amelyben részletezi, hogy azért távolíttatta el mindkét mellét, mert az édesanyjától örökölt hibás BRCA1 gént hordozza, ami magas – 80 százalék feletti – emlőrák-kockázattal jár” – mondta el az mno.hu-nak dr. Oláh Edit. Az esetek döntő többségében – százból kilencvenöt esetben – az emlőrák kialakulását nem a szülőktől örökölt hibás BRCA gén okozza – hangsúlyozta az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának vezetője.

100-ból 5 esetben indokolt a genetikai teszt

Az Országos Onkológiai Intézetben közel két évtizede biztosítják a BRCA1 és BRCA2 gének örökölt meghibásodásainak kimutatását olyan családok részére, ahol a család azonos ágán több emlő-, petefészekrák – vagy akár egyetlen férfi emlőrákos – megbetegedés történt, különösen fiatalabb korban. Az Országos Onkológiai Intézet genetikusai közel 9000 génvizsgálatot végeztek az öröklött génmutációk kimutatására. A genetikai vizsgálatok indokoltságát, a BRCA génmutációk miatt nagy genetikai rákkockázattal élők gondozását (fokozott szűrését), és a betegség megelőzésének vagy korai felismerésének feltételeit hosszú ideje nemzetközi szakmai ajánlások és hazai törvényi előírások (2008. évi 21 sz. Genetikai törvény) határozzák meg.

Nem a melleltávolítás az egyetlen lehetőség

A szakértő szerint a kellő körültekintéssel és szakértelemmel végzett preventív célú emlő-, petefészek-eltávolítás kétségtelenül a betegség megelőzésének leghatékonyabb módja, de nem az egyetlen lehetőség. Az elmúlt harminc évben a hormonérzékeny daganatok gyógyszeres kezelésével emlőrákosok millióinak életét mentették meg az újabb emlőrák kialakulásának megakadályozásával – számolt be az akadémikus. Ez a kezelés a BRCA-mutációt hordozók részére is sikeresen alkalmazható – hangsúlyozta. Erről a klinikai onkológia vezető folyóiratánál fogadták el egy nagy nemzetközi munkacsoporttal együtt végzett kutatásaik eredményeinek a közlését.

Fontos az „onkológiai éberség”

Mint azt a szakértő kifejtette: a munkacsoport felmérése szerint – az elmúlt 15 évben – Magyarországon volt a legalacsonyabb a betegség tüneteit még nem mutató BRCA mutációt hordozók preventív emlő- és petefészek-eltávolítással járó műtéteinek a száma. A szigorúan célzott és időzített szűrési tevékenység, valamint a fokozott „onkológiai éberség” kellő alapot jelent egy biztonságos betegkövetésre és gondozásra, aminek igen jelentős hozadéka lehet a betegség korai felismerése, és eredményes gyógykezelése – véli dr. Oláh Edit.
Ugyanakkor hozzátette, hogy az utóbbi egy évben ugrásszerűen megnőtt az ismerten genetikai kockázattal élők preventív emlőeltávolítási műtéteinek száma, amely részben fakadhat az elégtelen felvilágosításból, és mesterségesen gerjesztett félelemből is.

Üzleti haszon a háttérben?

Nem hagyható szó nélkül az interneten közzétett megtévesztő hirdetések káros hatása sem – szögezte le dr. Oláh Edit. „Ezek akár orvosi közreműködés nélkül is több száz örökletes betegséget okozó gén azonosítását ígérik. Eltekintenek attól is, hogy a már húsz éve ismert hibás BRCA gének rákkockázatának pontos meghatározása sok esetben bizonytalan, és még ma is nemzetközi genetikai kutatások tárgya” – emelte ki.

„Kívánatos lenne ezért a magánvállalkozások igen jelentős üzleti haszonnal járó tevékenységének szakmai, etikai és jogi kontrollja, a széles körű szakorvosi konzultáció biztosításával” – zárja beszélgetésünket Oláh Edit akadémikus, a BRCA gének kutatásának és vizsgálatának első hazai művelője.

Kiegészítés:

tapasztalataim szerint a genetikai vizsgálat és tanácsadás pszichológiai szempontból is érzéken, fontos helyzet. Szükséges, hogy az eredmény megtudása után a vizsgált személy tiszta fejjel, jól működő realitásérzékkel, megfontoltan döntsön a felajánlott lehetőségek közül. A tudományos vizsgálatok alapján a genetikai teszt elvégeztetését – függetlenül annak eredményétől – a fejlett országokban fontos, választandó lehetőségnek értékelték a megvizsgált nők. Magyarországi, az azonnali és későbbi pszichoszociális történéseket, hatásokat elemző kutatási eredményekről sajnos nem tudok. Pszichoterapeutaként foglalkoztam profilaktikus céllal nemcsak az egyik, megbetegedett emlőjének, hanem mindkét mellének eltávolítását elfogadó páciensnővel. Gyorsan alkalmazkodni tudott a nehéz döntési helyzethez, az orvossal történt beszélgetések segítségével vállalta a nagy kiterjesztésű műtétet. A fiatal hölgy lelkileg is hamar rendbe jött, valószínűleg a pszichoterápiás támogatás is segíthetett ebben. Riskó Ágnes

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.